Eli Böğründe payanda: választás fa helyett poliuretánból

Az eli böğründe payanda, amelyet gyakran eli belinde néven is említenek, ferde vagy ívesen kialakított építészeti díszítőelem. A hagyományos török városi és vidéki lakóházakon a cumba, vagyis a zárt kiugró épületrész, valamint az emeleti kiugrások és balkonok alsó vonalán jelent meg. A payanda vizuálisan összeköti a falat a kiugró épületrésszel, és ritmust ad a homlokzatnak.

A megnevezés történeti használata nem minden térségben azonos, ezért egy meglévő épület felújításánál a helyi építészeti környezetet is figyelembe kell venni. Az eli böğründe payanda mai termékváltozata nem szerkezeti kiváltás. A termék saját tömegével és a rögzítésekből származó kapcsolati terhekkel számolni kell, de nem vehet át épületszerkezeti terhet, nem támasz és nem tartókonzol.

A dekoratív oszlopok és a hozzájuk kapcsolódó elemek szintén kizárólag látványelemek. A tervezési dokumentációban ezért dekorációként, nem pedig statikai elemként kell szerepeltetni őket.

Az eli belinde payanda formája az épület karakteréhez és a homlokzat részletképzéséhez igazítható. A legegyszerűbb változat egyenes, sík vagy enyhén tagolt profil, amely visszafogott kiugrások alatt használható. A kıvrımlı, vagyis ívesen hajló forma lágyabb átmenetet ad a fal és a balkon alsó síkja között. Díszesebb környezetben akantuszlevelet idéző, akant yapraklı felület jelenhet meg, amely a klasszikus ornamentikával rokon részletet hoz létre.

• Az egyenes payanda szabályos homlokzati osztásokhoz illeszkedik.
• Az íves payanda lágyabb kontúrt ad a kiugró épületrésznek.
• Az akantuszleveles payanda részletgazdag, reprezentatív környezetben alkalmazható.

A választásnál nemcsak a látványt, hanem a szállíthatóságot, a csomagolás méretét és a több országban eltérő szerelési körülményeket is érdemes figyelembe venni. Európai projektnél a homlokzati anyag, a festékrendszer, a rögzítőelemek és a helyi kivitelezési előírások egyeztetése szükséges. A méretet, az illesztéseket és a darabszámot mindig a tényleges építészeti részlet alapján kell meghatározni, nem általános arányokból.

Az eli böğründe payanda hagyományosan fából készülhetett, de a mai, fa hatású poliuretán változat több gyakorlati helyzetben könnyebben kezelhető. A rigid, azaz merev poliuretán zárt cellás anyag, amelynek sűrűsége 150-220 kg/m³, vízfelvétele pedig %1 alatti. Ezek az adatok nem jelentenek teljes vízzárást vagy vízszigetelést; a csomópontokat és a festékrendszert külön kell megtervezni.

A poliuretán nem váltja ki automatikusan a fa minden tulajdonságát, de csökkentheti a nedvességből, korhadásból és rovarokból eredő karbantartási kockázatokat. Általában könnyebben mozgatható és szerelhető, ezért a szállításnál, a csomagolásnál és a helyszíni anyagmozgatásnál is kedvező lehet. A tényleges rögzítési terheket ugyanakkor a termék geometriája, saját tömege, a fogadófelület és a kapcsolatok határozzák meg.

A poliuretán üzemi hőmérsékleti tartománya -100/+80 C. A termék gyári alapozással érkezik; az esetleges további alapozás szükségességét a választott festékrendszer és az alkalmazási körülmény alapján kell eldönteni.

Az eli böğründe payanda anyagválasztását a homlokzat kitettsége, a kívánt felületi részlet, a szállítás és a karbantartási lehetőség együtt határozza meg. A fa természetes anyag, ezért felülete, erezete és megmunkálhatósága sajátos megjelenést ad. Ugyanakkor kültéri környezetben a nedvesség, a korhadás és a rovarok elleni védelem, valamint a festés állapota folyamatos figyelmet igényel. A poliuretán egységesebb, öntött vagy formázott részletet tesz lehetővé, és könnyebb kezelhetőséget adhat.

Egyik anyag sem teszi a payandát teherhordó szerkezetté. A poliuretán dekorációs előnyeit csak megfelelő rögzítéssel és kültéri festéssel szabad értékelni.

Az eli böğründe payanda szerelését tiszta, száraz, megfelelően szilárd fogadófelületen kell kezdeni. Az illeszkedő végeket 45 fokos gérvágással kell kialakítani, ha a csomópont geometriája ezt kívánja. A felületek előkészítése és a darabok próbaillesztése fontos, mert a poliuretán dekorációs elem pontos helyzete a homlokzati vonalakhoz igazodik.

A csatlakozáshoz poliuretán, vagyis PU szerelőragasztó használható. Szilikon nem alkalmazható erre a célra. A ragasztás önmagában nem elegendő: a terméket csavarral vagy más, a kivitelezési rendszerben előírt mechanikai kapcsolattal kötelező rögzíteni. A rögzítést a fogadófelülethez, a termék keresztmetszetéhez és a kapcsolati terhekhez kell igazítani; általános, minden termékre érvényes rögzítési távolságot nem szabad feltételezni.

Az illesztéseket és a rögzítési pontokat megfelelő tömítő- vagy javítóanyaggal kell eltüntetni. A kész felületet 180-220-as szemcseméretű csiszolópapírral kell simítani, majd alapozás és 2 réteg festék következik. Kültérben UV-álló festék használata kötelező.

Az eli belinde payanda kültéri alkalmazásánál a festékrendszer, a csomópontok és a víz elvezetése együtt befolyásolja a tartósságot. A poliuretán zárt cellás szerkezete és %1 alatti vízfelvétele nem jelenti azt, hogy az elem vízszigetelő vagy teljesen vízálló. A vágott éleket, illesztéseket és rögzítési pontokat a kivitelezési előírás szerint kell lezárni, majd kültérre alkalmas, UV-álló festékkel kell bevonni.

Nemzetközi projektnél a szállítás és a csomagolás megtervezése külön feladat. A hosszú vagy részletgazdag elemeket úgy kell csomagolni, hogy a sarkok, levélmotívumok és illesztési végek ne sérüljenek. A célország éghajlata, a fogadófal típusa és a helyi kivitelezési gyakorlat eltérhet, ezért a végleges szerelési részleteket helyszíni adatok alapján kell meghatározni.

A helyszíni felmérést, méretvételt és műszaki elemzést szakmai csapat végzi XGRID pontfelhővel, valamint Artec Ray, Spider 2, Eva vagy Leo nagy pontosságú szkennerekkel. Szükség esetén a teljes terület és az épület 3D-ben felmérhető, majd pontosan beszkennelt termékmodellekkel készülhet térmodell, bemutató és látványterv. A szolgáltatás díja a helyszín, a terület és a részletesség alapján, ajánlatban állapítható meg. Az egyetlen díjmentes tétel az árajánlat elkészítése.